Online vizsgáztatók lettünk vasárnap

Aller Anfang ist schwer - mondják gyakran. És mint minden közmondásnak, ennek is elhet némi alapja...

Az úgy kezdődött, hogy április közepén csatlakozhattam az Euroexam csapatához, akik az online nyelvvizsgáztatásra képződtek ki. Kaptunk tájékoztatót, oktatást, gyakoroltunk párban és kiscsoportban is együtt szakmai vezetéssel. Készen álltunk! Így jött el az első német online vizsga időpontja múlt vasárnap.

A délelőtt elég lazának indult – volna, de 9:00 óra körül kiderült, nincs áram a itthon. Hívtam az EON-t, akik tájékoztattak: Nos, a mi kis falunk több utcája is érintett, szóval hibabejelentés, és várakozás. Kérdeztem, mennyi esély van arra, hogy 13:00-re minden helyreáll. Ezt nem tudták megígérni, mert ugye vasárnap van, de majd meglátjuk. Született pár B terv, hol landoljak majd kora délután, ahonnan vizsgáztathatok, ha mégsem jön vissza az áram, de végül aztán beköszöntött két fázis. Ami azt jelentette, hogy a fürdőszobában volt egy működőképes konnektor, ahonnan hosszabbítókkal áramot lehetett a laptophoz, modemhez és routerhez vezetni. Innen már semmi gond nem lehet – gondoltam 😊

Izgultam ugyan, milyen lesz ez a vizsga, de nehézségnek inkább olyanok jutottak eszembe, hogy nem kapcsolok kellő időben, nem a jó ppt-t nyitom meg vagy elfelejtem rögzíteni a vizsgát. Egyszóval valami tőlem eredő hiba jutott csak eszembe.

A megadott időpontban rányomtam a meeting csatlakozási linkre, aztán következett egy hosszú várakozás. Arra gondoltam, idő, amíg mindenkit beléptetnek. Egyszer csak a szóban forgó meeting megszakadt, és nemsokára jött az infó, hogy egy új belépési linket kapunk e-mailen hamarosan. Jaj! Mivel a következő sem működött, lassan megtudtuk, mert hívtak a központból, hogy a Zoom rendszerrel nem stimmel valami – azóta kiderült, hogy világszerte nehézségek merültek fel aznap, akadályokat gördítve ezzel például a szóbeli vizsga lebonyolítása elé.

Mit lehet tenni? Bennem az merült fel, hogy lehet, lemondják a vizsgát és esetleg majd másnap szóbeliztetünk, de egy újabb telefonhívásból kiderült, a központ Skype-on fogja most a szóbelit megejteni. Ehhez kellett viszonylag gyorsan a Skype fiókot izzítani – persze ez nem nagy ügy, csak én nem használtam már ezt a platformot egy jó ideje, de némi programfrissítés és jelszóvadászat után készen álltam már, hogy belevágjunk.

Míg várakoztunk, eltelt némi idő, így aztán felálltam a gép mellől kicsit kiszellőztetni magam meg a gondolatokat. Nem utolsó sorban némi elfoglaltságot keresni a gyereknek, aki eddig hősiesen bírta, na de, ha most kezdünk, akkor kb.- este 8-ig meg sem állunk – számoltam gyorsan magamban. Némi segítség után kellett néznem, hogy Jázmin is kibírja a napot.

Mikor visszaértem a házba, épp csörgött a Skype hívóhang és már csatlakoztam is a híváshoz.

Rozgonyi Zoltán fogadott minket, nagyon barátságosan – a higgadtságnál nincs is nagyobb kincs ilyen helyzetekben! Egy percben átbeszéltük a technikát, aztán zsupsz, jött is két ifjú teremtés vizsgázni – innentől meg ment minden, ahogy kellett. Vizsgáztatótársam egy miskolci tanár volt, hamar összehangolódtunk, és kézben is tartottuk végig az egészet, nem volt semmi nehézség.

Végül 5 párt tudtunk levizsgáztatni a tervezett 8 helyett, a többiek a másik tervezett időpontban, ezen a héten csütörtökön ülnek majd a gépek elé.

Eszembe jutott, hogy a vizsgázóknak a technikai zűrök plusz stresszt jelenthettek és nem mindenki reagál jól, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy tervezte.

De ez egy kivédhetetlen helyzet, a technika mókái ellen nem sokat tehetünk, vele együtt, annál többet!

A központ azzal, hogy megoldást keresett és tudott is találni, megtett mindent, amit ebben a szituációban lehetett. Átestünk a tűzkeresztségen – most is 😊

Már most várom a csütörtököt és az új vizsgákat.